Az biztos ha már nincs remény, akkor semmi sincs.( Azt mondják)
Szerintem ez nem így van, minden csak rajtunk múlik, meg tudunk-e alkudni a sorsunkkal vagy folytatjuk az elkeseredett próbálkozásainkat és maradunk azon az úton, amiről már később nem lehet le térni. Kedves olvasó ez a kis történet rólam szól, ha el olvastad az előző két bejegyzést meg fogod érteni. Már nem hiszek az álmokban. Nem hiszem, hogy akarattal és kitartással mindent el érhetünk, mert ez nem így van. A nagy kitartásunkban először föl sem tűnik, hogy meg aláznak, kinevetnek, megsebeznek és keresztül néznek rajtunk, a nagy kitartásunkban aztán olyat teszünk, amit soha sem tennénk meg, ami a lelkünknek fáj, és azután pedig tipródhat az emberlánya, NA EZ MOST MIRE VOLT JÓ? Mire is? Arra mindenképp, hogy átértékeljük az eddigi életünket. tetteinket, és azt hogy érdemes volt-e ki tartani az álmaink mellet, érdemes volt-e hagyni, hogy egy Férfi határozza meg az életünket, majd hogy nem örökre. Már tudom hogy igen érdemes volt, mert már tudom, hogy az én egyetlenem csak az álmaimban volt az enyém, tudom hogy ez a szerelem nem az égben kötetet de az életem része volt 20 évig. Elfelejteni nem lehet de lehet rá úgy gondolni, mint egy doboz bonbonra amiből sajnos csak a rosszízű jutott nekünk.
Az ÉLET olyan mint egy doboz bonbon, nem tudjuk mit veszünk ki belőle.
2010 február 4. | Szerző: yedra
Az biztos ha már nincs remény, akkor semmi sincs.( Azt mondják)
Szerintem ez nem így van, minden csak rajtunk múlik, meg tudunk-e alkudni a sorsunkkal vagy folytatjuk az elkeseredett próbálkozásainkat és maradunk azon az úton, amiről már később nem lehet le térni. Kedves olvasó ez a kis történet rólam szól, ha el olvastad az előző két bejegyzést meg fogod érteni. Már nem hiszek az álmokban. Nem hiszem, hogy akarattal és kitartással mindent el érhetünk, mert ez nem így van. A nagy kitartásunkban először föl sem tűnik, hogy meg aláznak, kinevetnek, megsebeznek és keresztül néznek rajtunk, a nagy kitartásunkban aztán olyat teszünk, amit soha sem tennénk meg, ami a lelkünknek fáj, és azután pedig tipródhat az emberlánya, NA EZ MOST MIRE VOLT JÓ? Mire is? Arra mindenképp, hogy átértékeljük az eddigi életünket. tetteinket, és azt hogy érdemes volt-e ki tartani az álmaink mellet, érdemes volt-e hagyni, hogy egy Férfi határozza meg az életünket, majd hogy nem örökre. Már tudom hogy igen érdemes volt, mert már tudom, hogy az én egyetlenem csak az álmaimban volt az enyém, tudom hogy ez a szerelem nem az égben kötetet de az életem része volt 20 évig. Elfelejteni nem lehet de lehet rá úgy gondolni, mint egy doboz bonbonra amiből sajnos csak a rosszízű jutott nekünk.
Oldal ajánlása emailben
X